Merev a póz? Öt instrukció, amitől természetes lesz a kép

Miért nem működik a „lazíts”

Mert befelé fordítja a modellt. Attól a pillanattól azon gondolkodik, hogy néz ki a lazaság az arcán, és a gondolkodó arc mindig feszült. A kamera egyébként is vizsgahelyzetnek tűnik: a test automatikusan megmerevedik, és ezt ésszel nem lehet kikapcsolni.

A megoldás ezért nem kevesebb, hanem több irányítás. Ha a modell tudja, hova tegye a kezét, merre nézzen és mit csináljon, felszabadul. A spontaneitás a szerkezetből jön, nem a hiányából.

Öt instrukció, ami tényleg működik

1. „Sétálj felém, és közben nézz rám.” A járás közben a test magától jó tartásba kerül, a kar mozog, a váll leesik.
2. „Nézz oldalra, majd lassan fordulj vissza.” A visszafordulás pillanatában készül a kép, mert ott még nincs beállított arckifejezés.
3. „Húzd végig a kezed az arcod mellett, és szólok, mikor álljon meg.” A mozgás közben megálló kéz mindig lágyabb, mint a beállított.
4. „Ejtsd le a bal válladat fél centit.” Az apró, konkrét feladat egy pontra küldi a figyelmet, és a többi izom elenged.
5. „Súgd a fülébe, mit vacsoráztok holnap.” Párnál ez hozza a legvalódibb nevetést, mert nem a kamerához szól.

Ami biztosan nem működik: a „nézz fel” és a „légy természetes”. Adj helyette konkrét pontot, amire nézzen, és konkrét mozdulatot, amit megcsinál.

Testtartás: öt apróság

• Ne szemből: fordulj körülbelül negyvenöt fokban a kamerához. Szemből a váll a legszélesebb metszet.
• Súly a hátsó lábra, nagyjából hetven-harminc arányban. Ettől megbillen a csípő, és megszűnik a katonás állás.
• Homlok előre, áll enyhén le. Ez megfeszíti a nyak bőrét és kirajzolja az állkapcsot.
• Legyen rés a kar és a törzs között. A törzshöz lapított kar szélesíti a testet, egy tenyérnyi hézag elég.
• Hajlíts minden ízületet egy kicsit: könyök, csukló, térd. Az egyenes végtag merev.

A kéz a legnehezebb pont

Ha nincs dolga, élettelenül lóg. Adj neki feladatot: zseb, csípő, hajtás, kabátgomb, bögre. Az ujjak legyenek enyhén szétnyitva és eltérő magasságban, a kéz éle nézzen a kamera felé, ne a lapja. A két kéz soha ne legyen tökéletesen egyforma helyzetben.

Amit kerülj: ökölbe szorított kéz, hát mögé rejtett tenyér, és a csuklónál vagy ujjperecnél elvágott kéz a képkivágásban.

Gyerek és pár másképp működik

Gyereket ne pózoltass, hanem játszass: „Fuss el a fáig, fordulj meg, és gyere vissza gyorsan.” Ereszkedj a szemmagasságába, és állítsd a szülőt magad mellé, mert ha többen kiabálnak utasításokat, a gyerek elbizonytalanodik. Sorozatfelvétel és követő fókusz, és számíts sokkal több kockára, mint felnőttnél.

Párnál a mozgás a kulcs: sétáljanak feléd kézen fogva, félúton nézzenek egymásra, aztán rád. Egy alappóz, egy instrukció, egy apró változtatás, és tovább.

Gyújtótáv és rekesz

Fejportréhoz 85 és 135 milliméter között dolgozz, félalakoshoz 50 és 85 között, egészalakoshoz 35 és 85 között. A rekesz fejportrénál f/2.8 körül a biztonságos: 85 milliméteren két és fél méterről f/1.4-nél a mélységélesség körülbelül három centiméter, miközben a szemgolyó két és fél centi mély. Ha a közelebbi szemre fókuszálsz, a távolabbi már lágy lesz. Öt fős csoportnál menj f/5.6 és f/8 közé.

A beszélgetés a legfontosabb eszközöd

Fotózás közben végig beszélj. Mondd el, mit látsz, mi tetszik, mi lesz a következő. A csend feszültséget kelt. És vedd le a nyomást: ha nem sikerül a kép, az a te hibád, nem a modellé. A legjobb képek általában két beállítás között születnek.